A következő Yoshiko Sakurai soros oszlopából származik, aki a Sincsó hetilapjának e heti számát eredményesen zárja le.
Ez az írás azt is bizonyítja, hogy Saicho meghatározása szerint nemzeti kincs.
Nemcsak Japán lakosságának, hanem világszerte kötelező olvasmány.
Újévi olvasmány: "A császár nemzeti története
A téli napforduló letelt, és közeleg az új év.
Miféle új év múlik rajtunk, a japán népen.
A világügyek kavargása minden országot gyötör.
Nem csak Japán a Wuhan-vírus hüvelykujja alatt áll.
Másrészt úgy tűnik, hogy Kína, a vírust terjesztő ország részesült a legjobban gyors gazdasági fellendüléséből.
A nemzetközi közösség azonban a Wuhan-vírus nyomán leleplezte őket.
A világ zűrzavarát kihasználva úgy tesznek, mintha Kína jó orvosi hatalom lenne, másrészt viszont elnyomják, ellenőrzik és elhallgattatják a hongkongiakat és az ujgurokat.
A vírus egymás után fedte fel csúnya hazugságaikat.
Kínának pedig már nincs barátja a nemzetközi közösség nagyobb országaiban.
Kína barátai a nemzetközi közösségből eltűntek.
A menny hálója hatalmas és látszólag durva, de nem engedi, hogy a gonosztevők átcsússzanak a hálón. Ha gonoszul cselekszel, az ég elkap és megbüntet.
2021-ben az Egyesült Államok és Kína közötti ellentét valószínűleg minden eddiginél súlyosabbá válik.
Kína biztosan használja a Sun Tzu háború művészetét, és új taktikákat fog kidolgozni egymás után, a világ uralkodó hatalmává válásának nagy stratégiája alapján.
Japánnak meg kell akadályoznia Kína offenzíváját, és szellemi és fizikai értelemben is meg kell mutatnia az Egyesült Államoknak, hogy a Japánnal kötött szövetség nagyra értékelné az Egyesült Államokat.
Ennek érdekében Japánnak meg kell mutatnia valódi színeit.
Japán évezredek óta ápolja a békés civilizációt.
A természeti világban minden ember egyenlőségének filozófiáját ősidők óta gyakorolja.
Ennek középpontjában a császár állt.
Ha megértette a császár létét, jobb, ha a tokiói császári palotát idézi fel a Kiotói Császári Palota.
Az Edo-kastély vértelen ostroma után a Meiji-helyreállítás során Meiji császár Tokióba költözött, de előtte a kiotói császári palotában volt.
Az Edo-kastélytól eltérően a kiotói császári palotának nem volt árokja, hogy megvédje az ellenséges támadásoktól.
A masszív falak helyett csak hengeres sárból készült falak voltak.
A tolvajok bármikor betörhetnek, ha akarnak.
De Japán hosszú története során ilyen törvénytelen dolog még nem történt meg.
Egy ilyen országnak szűkösnek kell lennie a világon.
Ez a gyengéd kapcsolat a császár és az emberek között talán azért, mert a császár mindig imádkozott az emberekért és a nemzetért, és az emberek tisztelték a császárt és a császári családot is.
Szív a boldogságért
Tsuneyasu Takeda "A császár nemzeti története" (PHP) kiváló összefoglaló, sok példára támaszkodva arról, hogy a japán történelem a császár és az együtt dolgozó emberek története.
Tudom, hogy sokan arra gondolnak, hogy újévi vakációjukat nyugodtan töltsétek el a Wuhan-vírusnál, de szeretném ajánlani, hogy olvassák el ezt a hatalmas, 668 oldalas könyvet: "A császár nemzeti története.
Takeda úr Japán jellemzését azzal a nagy rejtéllyel kezdi, hogy a világegyetem milyen hatalmas volt.
Az monoteista kereszténységben a teremtés története a következő kijelentéssel kezdődik: "Kezdetben Isten teremtette az eget és a földet.
Más szavakkal, a nagy Isten teremtette az univerzumot.
Ezzel szemben a japán nemzet eredetét leíró Kojiki azt mondja, hogy először a tér létezett, majd megjelentek az istenek.
Ezzel szemben a japán nemzet eredetét leíró Kojiki azt mondja, hogy előbb volt űr, majd megjelentek az istenek.
A keresztény világnézetben az erős, nemes, igaz és jó a mindentudó és mindenható Isten, és neki engedelmeskedve az embereket irányítják és megmentik.
Ezért az elsőbbségi sorrend: "Isten → ember → természet.
Másrészt a Kojiki-ban Isten néha téved, néha zaklatott, és néha más istenektől kér tanácsot.
Az ellentéte a monoteista vallások abszolút igaz és bölcs lényének; inkább humanista isten.
Takeda úr szerint ezért a Kojiki, vagyis a japán civilizáció alapját képező világnézet a "természet → isten → ember" sorrendben van.
Nem áll szándékomban megmondani, hogy melyik a helyes, de úgy érzem, hogy a Kojiki vagy a japán világnézet ésszerűbb, mert helyes gondviselés, hogy az élet forrása és az emberek a természetben vannak.
Azt mondhatja, hogy Kojiki világképe a japán szellemiség gyökerét ábrázolja.
Ezt szem előtt tartva természetes volna, hogy a japánok isteneket találjanak a hegyekben, erdőkben, nagy sziklákban, a tengerben, sőt minden fában és fűben.
Az érzékenység, hogy a természetet az istenek lakóhelyének érezzük, ennek az országnak a primitív korszakától kezdve az ország kialakulásának kezdetéig terjed.
Takeda úr rámutat arra, hogy a Kojiki és a Nihonshoki (Japán krónikák) országokban a földön való kormányzást úgy írják le, hogy "megismertetik" vagy "hagyják uralkodni".
Ezután elmagyarázza, hogy a császár országbeli döntése egyet jelent a császár ügyeivel kapcsolatos ismereteivel.
Ez a japán nemzet lényege.
Nem az ellenőrzésről szól, hanem a tudásról.
A téma ismerete megértéshez, empátiához és szeretethez vezet.
Olyan szívhez vezet, amely az ember boldogságát kívánja.
Ez a császár imája.
Az egymást követő császárok megjelenése, akik mindig imádkoznak az emberekért és a nemzetekért, tükrözi azt a tényt, hogy "Japán a császár által ismert ország", amelyet Kojiki rajzolt.
Elődjeink valódi története
Egy másik pont, ami boldoggá tett a könyv olvasása során, az a felvetés volt, hogy az ókori történelem, amelyet Japán középiskolájában tanítottam, Japán messze elmaradt a világ négy jelentős civilizációjától, teljesen téves volt.
Takeda úr ismertette Tadahiro Aizawa amatőr kutató által feltárt kőeszközök történetét az Iwayado lelőhelyről, és feltárta a japánok figyelemre méltó lábnyomait.
Az emberiség első eszköze kőeszköz volt.
A kőszerszámok közül a csiszolt kőszerszámok azok, amelyeket nem csak összetörtek, hanem feldolgoztak is.
A csiszolt kőszerszámok megléte a civilizáció létrejöttének egyik feltétele, és a világ legrégebbi csiszolt kőszerszámait a japán szigetvilágban találták meg.
Megállapította, hogy az iwayadói telephelyen csiszolt kőszerszámok 35 000 évesek.
Azóta számos további, 38 000 évvel ezelőtti kőeszközt fedeztek fel Nagano, Kumamoto és Iwate prefektúrákban.
Másrészt a világ 10 000 évvel ezelőtt kezdett csiszolt kőszerszámokat használni, ami azt jelenti, hogy a japán szigetvilág kultúrája 28 000 évvel megelőzte a világ többi részét.
A szomszédos országok közül Kína legrégebbi csiszolt kőszerszámai 15 000 évesek, a Koreai-félsziget pedig 7000 éves.
Tehát természetesen felmerül a kérdés.
Az ókorban a civilizáció nem Kínából Japánba, hanem Japánból Kínába és a Koreai-félszigetre érkezett.
A tudomány folyamatosan halad előre, és nem szokatlan, hogy az ókori történelem új tudományos eredményekből származik.
Várom azt a napot, amikor kiderül őseink valódi története, akik a japán szigetvilágban éltek, és Japán valóban nagy országként fog feltárulni.
Takeda úr "A császárok nemzeti története" című könyvében Japán történetét teljes egészében bemutatta Jinmu első császártól 2020-ig az uralkodó császárig.
Váratlanul megjelenik a Nobunaga Oda, valamint Meiji és Showa császár döntése.
Sok a szívszorító jelenet.
Japán történelmének újbóli vizsgálata a középpontban lévő császárral vezet a japán civilizáció lényegének a különböző történelmi eseményekből való kitermeléséhez, megértéséhez és a szívünkbe engedéshez.
Remélem, ugyanúgy élvezni fogja ezt a könyvet, mint én.
Ez az írás azt is bizonyítja, hogy Saicho meghatározása szerint nemzeti kincs.
Nemcsak Japán lakosságának, hanem világszerte kötelező olvasmány.
Újévi olvasmány: "A császár nemzeti története
A téli napforduló letelt, és közeleg az új év.
Miféle új év múlik rajtunk, a japán népen.
A világügyek kavargása minden országot gyötör.
Nem csak Japán a Wuhan-vírus hüvelykujja alatt áll.
Másrészt úgy tűnik, hogy Kína, a vírust terjesztő ország részesült a legjobban gyors gazdasági fellendüléséből.
A nemzetközi közösség azonban a Wuhan-vírus nyomán leleplezte őket.
A világ zűrzavarát kihasználva úgy tesznek, mintha Kína jó orvosi hatalom lenne, másrészt viszont elnyomják, ellenőrzik és elhallgattatják a hongkongiakat és az ujgurokat.
A vírus egymás után fedte fel csúnya hazugságaikat.
Kínának pedig már nincs barátja a nemzetközi közösség nagyobb országaiban.
Kína barátai a nemzetközi közösségből eltűntek.
A menny hálója hatalmas és látszólag durva, de nem engedi, hogy a gonosztevők átcsússzanak a hálón. Ha gonoszul cselekszel, az ég elkap és megbüntet.
2021-ben az Egyesült Államok és Kína közötti ellentét valószínűleg minden eddiginél súlyosabbá válik.
Kína biztosan használja a Sun Tzu háború művészetét, és új taktikákat fog kidolgozni egymás után, a világ uralkodó hatalmává válásának nagy stratégiája alapján.
Japánnak meg kell akadályoznia Kína offenzíváját, és szellemi és fizikai értelemben is meg kell mutatnia az Egyesült Államoknak, hogy a Japánnal kötött szövetség nagyra értékelné az Egyesült Államokat.
Ennek érdekében Japánnak meg kell mutatnia valódi színeit.
Japán évezredek óta ápolja a békés civilizációt.
A természeti világban minden ember egyenlőségének filozófiáját ősidők óta gyakorolja.
Ennek középpontjában a császár állt.
Ha megértette a császár létét, jobb, ha a tokiói császári palotát idézi fel a Kiotói Császári Palota.
Az Edo-kastély vértelen ostroma után a Meiji-helyreállítás során Meiji császár Tokióba költözött, de előtte a kiotói császári palotában volt.
Az Edo-kastélytól eltérően a kiotói császári palotának nem volt árokja, hogy megvédje az ellenséges támadásoktól.
A masszív falak helyett csak hengeres sárból készült falak voltak.
A tolvajok bármikor betörhetnek, ha akarnak.
De Japán hosszú története során ilyen törvénytelen dolog még nem történt meg.
Egy ilyen országnak szűkösnek kell lennie a világon.
Ez a gyengéd kapcsolat a császár és az emberek között talán azért, mert a császár mindig imádkozott az emberekért és a nemzetért, és az emberek tisztelték a császárt és a császári családot is.
Szív a boldogságért
Tsuneyasu Takeda "A császár nemzeti története" (PHP) kiváló összefoglaló, sok példára támaszkodva arról, hogy a japán történelem a császár és az együtt dolgozó emberek története.
Tudom, hogy sokan arra gondolnak, hogy újévi vakációjukat nyugodtan töltsétek el a Wuhan-vírusnál, de szeretném ajánlani, hogy olvassák el ezt a hatalmas, 668 oldalas könyvet: "A császár nemzeti története.
Takeda úr Japán jellemzését azzal a nagy rejtéllyel kezdi, hogy a világegyetem milyen hatalmas volt.
Az monoteista kereszténységben a teremtés története a következő kijelentéssel kezdődik: "Kezdetben Isten teremtette az eget és a földet.
Más szavakkal, a nagy Isten teremtette az univerzumot.
Ezzel szemben a japán nemzet eredetét leíró Kojiki azt mondja, hogy először a tér létezett, majd megjelentek az istenek.
Ezzel szemben a japán nemzet eredetét leíró Kojiki azt mondja, hogy előbb volt űr, majd megjelentek az istenek.
A keresztény világnézetben az erős, nemes, igaz és jó a mindentudó és mindenható Isten, és neki engedelmeskedve az embereket irányítják és megmentik.
Ezért az elsőbbségi sorrend: "Isten → ember → természet.
Másrészt a Kojiki-ban Isten néha téved, néha zaklatott, és néha más istenektől kér tanácsot.
Az ellentéte a monoteista vallások abszolút igaz és bölcs lényének; inkább humanista isten.
Takeda úr szerint ezért a Kojiki, vagyis a japán civilizáció alapját képező világnézet a "természet → isten → ember" sorrendben van.
Nem áll szándékomban megmondani, hogy melyik a helyes, de úgy érzem, hogy a Kojiki vagy a japán világnézet ésszerűbb, mert helyes gondviselés, hogy az élet forrása és az emberek a természetben vannak.
Azt mondhatja, hogy Kojiki világképe a japán szellemiség gyökerét ábrázolja.
Ezt szem előtt tartva természetes volna, hogy a japánok isteneket találjanak a hegyekben, erdőkben, nagy sziklákban, a tengerben, sőt minden fában és fűben.
Az érzékenység, hogy a természetet az istenek lakóhelyének érezzük, ennek az országnak a primitív korszakától kezdve az ország kialakulásának kezdetéig terjed.
Takeda úr rámutat arra, hogy a Kojiki és a Nihonshoki (Japán krónikák) országokban a földön való kormányzást úgy írják le, hogy "megismertetik" vagy "hagyják uralkodni".
Ezután elmagyarázza, hogy a császár országbeli döntése egyet jelent a császár ügyeivel kapcsolatos ismereteivel.
Ez a japán nemzet lényege.
Nem az ellenőrzésről szól, hanem a tudásról.
A téma ismerete megértéshez, empátiához és szeretethez vezet.
Olyan szívhez vezet, amely az ember boldogságát kívánja.
Ez a császár imája.
Az egymást követő császárok megjelenése, akik mindig imádkoznak az emberekért és a nemzetekért, tükrözi azt a tényt, hogy "Japán a császár által ismert ország", amelyet Kojiki rajzolt.
Elődjeink valódi története
Egy másik pont, ami boldoggá tett a könyv olvasása során, az a felvetés volt, hogy az ókori történelem, amelyet Japán középiskolájában tanítottam, Japán messze elmaradt a világ négy jelentős civilizációjától, teljesen téves volt.
Takeda úr ismertette Tadahiro Aizawa amatőr kutató által feltárt kőeszközök történetét az Iwayado lelőhelyről, és feltárta a japánok figyelemre méltó lábnyomait.
Az emberiség első eszköze kőeszköz volt.
A kőszerszámok közül a csiszolt kőszerszámok azok, amelyeket nem csak összetörtek, hanem feldolgoztak is.
A csiszolt kőszerszámok megléte a civilizáció létrejöttének egyik feltétele, és a világ legrégebbi csiszolt kőszerszámait a japán szigetvilágban találták meg.
Megállapította, hogy az iwayadói telephelyen csiszolt kőszerszámok 35 000 évesek.
Azóta számos további, 38 000 évvel ezelőtti kőeszközt fedeztek fel Nagano, Kumamoto és Iwate prefektúrákban.
Másrészt a világ 10 000 évvel ezelőtt kezdett csiszolt kőszerszámokat használni, ami azt jelenti, hogy a japán szigetvilág kultúrája 28 000 évvel megelőzte a világ többi részét.
A szomszédos országok közül Kína legrégebbi csiszolt kőszerszámai 15 000 évesek, a Koreai-félsziget pedig 7000 éves.
Tehát természetesen felmerül a kérdés.
Az ókorban a civilizáció nem Kínából Japánba, hanem Japánból Kínába és a Koreai-félszigetre érkezett.
A tudomány folyamatosan halad előre, és nem szokatlan, hogy az ókori történelem új tudományos eredményekből származik.
Várom azt a napot, amikor kiderül őseink valódi története, akik a japán szigetvilágban éltek, és Japán valóban nagy országként fog feltárulni.
Takeda úr "A császárok nemzeti története" című könyvében Japán történetét teljes egészében bemutatta Jinmu első császártól 2020-ig az uralkodó császárig.
Váratlanul megjelenik a Nobunaga Oda, valamint Meiji és Showa császár döntése.
Sok a szívszorító jelenet.
Japán történelmének újbóli vizsgálata a középpontban lévő császárral vezet a japán civilizáció lényegének a különböző történelmi eseményekből való kitermeléséhez, megértéséhez és a szívünkbe engedéshez.
Remélem, ugyanúgy élvezni fogja ezt a könyvet, mint én.
