A következő Masayuki Takayama sorozatos rovatából származik, amely augusztus 17-én jelent meg és a Weekly Shincho végét jelentette. Ez a cikk is bizonyítja, hogy ő az egyetlen újságíró a háború utáni világban. A japán kép Teheránba tartó gépen voltam, amikor a Japan Airlines gépe lezuhant az Osutaka-hegynél. Még az iráni-iraki háború kellős közepén volt, és haditudósítónak kellett volna ott állomásoznom. Amikor megérkeztem, először egy bazárt látogattam meg. Odamentem bográcsot és sampont venni, de sokkolt a szag. Először is, az illat egyedi volt. Az étel, a ruha és minden más sáfrány és szegfűszeg illata volt. Az irániak testszaga is erős volt. Még az asszisztensem is, aki azt mondta, hogy tiszta ember, csak kéthetente fürdött meg, úgyhogy a harmadik napon mind olyan szagúak voltak, mint a zokni. Aztán ott volt a lőporfüst szaga. Minden este iraki repülőgépek repülnek be és bombákat dobnak le. Tegnap este egy 250 kg-os bomba esett a közelben. Amikor elegem lett a szagból, az eladó azt mondta: "Shoma, Shine, Korie." Jelentése "Shina" vagy "koreai". Azt válaszoltam: "Naa, Japon." Azt mondtam, japán vagyok. A körülöttem lévők meglepetten néztek rám. Az asszisztens áhítatos tekintettel mondta el meglepetésük okát. Pahlavi császár idejére nyúlik vissza, amikor még koronaherceg volt. Egy japán repülőgép nagy távolságra repült Iránba, hogy megünnepelje Fawzi egyiptomi hercegnővel való esküvőjét. Akkoriban Iránt Nagy-Britannia és a Szovjetunió fenyegette, sőt, az azt követő évben Iránt megszállta a Szovjetunió. Ekkor érkezett meg a japán gép. Irán a múltban legyőzte a Szovjetuniót és Oroszországot, és még mindig mindent megtett, hogy hajthatatlan maradjon a fehér hatalmakkal szemben. A király felkérte a japán gépet, hogy vegyen részt egy ünnepi repülésen, és hősi alakja sokak emlékezetében megmaradt. Aztán kitört a háború. A Type 96 Land Attack, a japán géppel megegyező modell elsüllyesztette a Prince of Wales brit csatahajót. Az irániak ismét eszébe jutottak az ünnepi járaton repült japán gép képe. A háború után Pahlavi császár azt mondta: "Iránnak Ázsia nyugati részének Japánnak kell lennie" az iparosítás iránymutatójaként. Azt mondta: "Légy Japán Ázsia nyugati részén." A "japán" szó talán egy ilyen régi történetre emlékeztette, de az előtte álló kis, vékony szakállú ázsiai férfi képe nem illett bele. Valami hasonló történt, amikor a Szíria szélén fekvő Csajkánába mentem. Kinyújtották az állukat, és kattogtak a nyelvükkel, amikor azt mondtam nekik, hogy japán vagyok. Egyértelmű tagadó gesztusként azt mondták: "Te nem vagy japán." Kollektív véleményük szerint Japán egy iparosodott nemzet, amely az amerikai kontinens közelében található, és „nagy fehér fickókról” beszélnek. Az ilyen benyomás gyökerei az orosz-japán háború idejére nyúlnak vissza. Gertrude Bell, a Közel-Kelet kutatója és Churchill megbízható tanácsadója „Utazások Szíriában” című művében azt írta, hogy „éjszakánként a falkákat gondozó beduin fiatalok összegyűlnek, és szenvedélyesen beszélnek az orosz-japán háborúról, amelyet most vívnak. A muszlim világban, ahol Mekkába zarándokok jönnek-mennek, az információ a vártnál gyorsabban terjed. Kisasszony. Bell csatlakozott a fiatalok csoportjához, és elmondta nekik, hogy kétszer járt Japánban, köztük 1903-ban, az orosz-japán háború előestéjén, és Japánról kérdezték. "Bár nem látták a japán arcokat, úgy tűnt, saját maguk alkották meg azt a képet, hogy a japánok intelligensek, erősek és erős igazságérzettel rendelkeznek." Brit Burmában töltött ideje alatt Tan Tat, a Rangoon Egyetem emeritus professzora látott egy dokumentumfilmet az orosz-japán háborúról, és azt mondta: "A japán emberek hatalmas óriásoknak tűntek." Ezért is lepte meg a japán csapatok kis létszáma, amelyek a legutóbbi háború során bevonultak az országba. A japánok legyőzték az oroszokat. Feltalálták a lőport acél csatahajók elégetésére, és megalkották a világ legerősebb vadászrepülőjét. Nemcsak erősek voltak, hanem a faji egyenlőséget is hirdették, és megoldották az emberiséget sújtó pestist. Feltalálták az integrált áramköröket, miniatürizálták a dízelt és a kvarcot, és gazdagították a társadalmat. A japánok mindig is nagyon sikeresek voltak. Meglepő módon nem tudni, milyen arca van egy ilyen japánnak. Amikor Abe volt miniszterelnök elesett, az arcát egy abadani épület falára vetítette. A Time magazin ugyanazt az arcot tette fel a borítójára, és a tálibok részvétüket fejezték ki a láttán. Úgy tűnik, a világ végre megtalálta a világot vezető japánokhoz méltó arcát.
https://twitter.com/i/status/1547485785636601857
